A sudokut az Egyesült Államokban találták fel, Japánban nevezték el, és Nagy-Britanniában tették ismertté. Howard Garns, az Indianapolisból származó nyugalmazott építész Number Place néven alkotta meg; először a Dell Pencil Puzzles & Word Games 1979. májusi számában jelent meg. A japán Nikoli kiadó 1984-ben mutatta be, és sudoku nevet adott neki. Világméretű őrületté vált, miután a londoni The Times 2004. november 12-én elkezdte közölni. Korábbi előzményei az 1890-es évek francia újságjaiig és Leonhard Euler 1780-as évekbeli latin négyzeteiig nyúlnak vissza.
| Év | Mi történt? | Forrás |
|---|---|---|
| 1782 | Euler felveti a 36 tiszt problémáját, a latin négyzetek egyik alapvető kérdését | MAA Convergence |
| 1892 | A Le Siècle (Párizs) egy 9×9-es, 3×3-as négyzetekre osztott bűvösnégyzet-rejtvényt közöl | Christian Boyer |
| 1895 | A La France közli B. Meyniel 9×9-es tábláját, amely az 1-től 9-ig terjedő számjegyeket használja | Christian Boyer |
| 1979 | A Dell megjelenteti Howard Garns Number Place című rejtvényét a májusi számban | Crown Hill Heritage Foundation |
| 1984 | A Nikoli bemutatja Japánban, és nevet ad neki | Nikoli |
| 1986 | A Nikoli bevezeti a megadott számok szimmetrikus elhelyezésének szokását | Nikoli |
| 2004 | A The Times november 12-én elindítja a Su Doku rovatot | Wayne Gould |
| 2005 | Július 1-jén adásba kerül a Sudoku Live a Sky One csatornán | Guinness World Records |
| 2006 | Március 10. és 12. között megrendezik az első sudoku-világbajnokságot Luccában | World Puzzle Federation |
| 2012 | Számítógépes kereséssel bizonyítják, hogy legalább 17 megadott szám szükséges | McGuire et al. |
| 2021 | Augusztus 10-én meghal Maki Kaji, a Nikoli alapítója, akit a sudoku atyjának neveznek | Al Jazeera, NPR |
A latin négyzetek: matematikai előzmény
A latin négyzet olyan n×n-es tábla, amelyben minden szimbólum pontosan egyszer szerepel minden sorban és oszlopban. A kitöltött sudoku egy 9×9-es latin négyzet, amelyre a 3×3-as blokkok szabálya is vonatkozik. Leonhard Euler az 1780-as években tanulmányozta ezeket a táblákat. Leghíresebb kapcsolódó feladata a „36 tiszt problémája”, amely azt kérdezi, felállhat-e hat különböző ezred hatféle rendfokozatát képviselő 36 tiszt egy 6×6-os négyzetben úgy, hogy egyik sorban vagy oszlopban se ismétlődjön rendfokozat vagy ezred (MAA Convergence). Euler matematikai problémával foglalkozott, nem rejtvényeket készített, ezért túlzás őt a sudoku feltalálójának nevezni.
Francia újságrejtvények az 1890-es években
A legközelebbi korai rokonok francia újságokban jelentek meg. 1892-ben a Le Siècle egy 9×9-es, 3×3-as négyzetekre osztott számrejtvényt közölt, amely bűvös négyzetként épült fel. 1895. július 6-án a La France napilap megjelentette B. Meyniel tábláját, amelyben minden sorban és oszlopban egyszer szerepelt az 1-től 9-ig minden számjegy. A régi rejtvények közül ez hasonlít leginkább a sudokura. A 3×3-as blokkok nem voltak berajzolva, és a feladványhoz olyan bűvösnégyzet-szabályok tartoztak, amelyek szerint az egyes átlókban szereplő számok összege 45. Christian Boyer rejtvénytörténész újra felfedezte ezeket a táblákat, és 2006-ban közzétette őket a Pour La Science folyóiratban (Boyer, Sudoku's French ancestors). Boyer arra is rámutat, hogy Euler 1782-es, latin négyzetekről szóló tanulmányában nem voltak 3×3-as négyzetek.
Howard Garns és a Number Place (1979)
A modern rejtvény először a Dell Pencil Puzzles & Word Games 1979. májusi számában jelent meg Number Place néven. A Dell nem tüntetett fel szerzőt, a készítőt később Howard Garnsként (1905–1989) azonosították. Nyugalmazott építész és szabadúszó rejtvényszerkesztő volt Indianapolisból (Crown Hill Heritage Foundation). Garns hozzáadta a latin négyzethez a blokkokra vonatkozó szabályt, ettől működik a rejtvény. 1989-ben halt meg, még azelőtt, hogy a sudoku ismertté vált volna.
A Nikoli elnevezi sudokunak (1984)
A tokiói rejtvénykiadó Nikoli egy amerikai rejtvénymagazinban talált rá a Number Place-re, és 1984-ben Suuji wa dokushin ni kagiru néven mutatta be Japánban. A kifejezés hozzávetőleg azt jelenti: „a számjegyek legyenek egyediek”. A név hamarosan Sudokura (数独), azaz „egyetlen számjegyre” rövidült. 1986-ban a Nikoli bevezette azt a szokást, hogy a megadott számok szimmetrikusan helyezkedjenek el (Nikoli). Japánban a Sudoku a Nikoli bejegyzett védjegye, ezért más japán kiadók Number Place-nek nevezik a rejtvényt.
A Nikoli alapítója, Maki Kaji évtizedeken át népszerűsítette a rejtvényt, és széles körben a „sudoku atyjaként” emlegették. 2021. augusztus 10-én halt meg Tokióban, 69 évesen (NPR, Al Jazeera).
Wayne Gould és a The Times (2004)
Wayne Gould, egy Hongkongban dolgozó nyugalmazott új-zélandi bíró 1997-ben talált egy sudokukönyvet Tokióban. Körülbelül hat évet töltött olyan szoftver írásával, amely egyetlen megoldású rejtvényeket tudott létrehozni. Ezután felajánlotta őket a The Timesnak, amely 2004. november 12-én elindította a Su Doku rovatot (Wayne Gould). A brit versenytársak heteken belül követték. 2005 júliusára már élő tévéműsor is indult: a Sudoku Live a Sky One-on. A Guinness ezt tartja a sudokuval foglalkozó első tévéműsornak.
Versenyek és matematika (2006-tól)
A World Puzzle Federation 2006 márciusában az olaszországi Luccában rendezte meg az első sudoku-világbajnokságot. A győztes a cseh Jana Tylová lett (WPF). Azóta a legtöbb évben megrendezték a versenyt. A legtöbb címet, összesen négyet, a japán Kota Morinishi szerezte. A bajnokok teljes listája a sudoku-világrekordokról szóló (angolul) oldalunkon olvasható.
A matematikusok érdeklődését is felkeltette a sudoku. 2005-ben Bertram Felgenhauer és Frazer Jarvis kiszámolta, hogy 6 670 903 752 021 072 936 960 lehetséges tábla létezik, 2012-ben pedig a University College Dublin egyik kutatócsoportja bebizonyította, hogy egy sudokuhoz legalább 17 megadott szám szükséges. Mindkét eredményt ismertetjük a hány sudoku létezik? (angolul) című cikkben.
Japán vagy kínai a sudoku?
Szigorúan véve egyik sem. A rejtvényt az Egyesült Államokban alkották meg, a neve pedig japán. Kínai eredete nincs, bár a latin négyzetekhez hasonló számelrendezéseket, például az ősi kínai Lo Shu négyzetet néha távoli rokonként említik. A bűvös négyzet másfajta rejtvény: abban minden sorban, oszlopban és átlóban ugyanannyi kell legyen a számok összege, a sudokuban viszont egyáltalán nincs szükség számolásra.
Az újságtól a telefonig
Ma már a legtöbben képernyőn oldanak meg sudokut. Az alkalmazások olyan funkciókat kínálnak, amelyeket a papír nem tud: automatikus jelöléseket, visszavonást, hibajelzést és végtelen számú rejtvényt. Sok ingyenes appot viszont elárasztanak a hirdetések. A Sudoku Royale megőrzi az újságban megjelenő rejtvények hangulatát: egyetlen letisztult táblával, reklámok nélkül, napi rejtvénnyel és a megoldási technikák gyakorlására szolgáló feladatokkal, ha fejlődni szeretnél. A váltáshoz tippeket találsz a sudokuapp választása (angolul) című útmutatóban.
Gyakori kérdések
Ki találta fel a sudokut?
Howard Garns, egy Indianapolisból származó nyugalmazott építész alkotta meg a modern rejtvényt Number Place néven. A Dell Pencil Puzzles & Word Games 1979 májusában jelentette meg. A Nikoli 1984-ben nevezte el sudokunak Japánban.
Japán a sudoku?
A neve japán, de a rejtvényt az Egyesült Államokban találták fel. A japán Nikoli 1984-ben dolgozta át, és Sudokunak nevezte el. A név egy olyan kifejezés rövidítése, amely azt jelenti: a számjegyek legyenek egyediek.
Mit jelent az, hogy sudoku?
A Sudoku (数独) hozzávetőleg azt jelenti: „egyetlen számjegy”. A Suuji wa dokushin ni kagiru rövid alakja, amelynek jelentése „a számjegyek legyenek egyediek”. Ezt a nevet adta a Nikoli a rejtvénynek 1984-ben.
Mikor vált népszerűvé a sudoku?
Japánban az 1980-as évek végétől volt népszerű, majd világméretű őrületté vált, miután a londoni The Times 2004. november 12-én elkezdte közölni. Más brit és amerikai újságok 2005-ben követték.
Ki a sudoku atyja?
Maki Kajit, a Nikoli rejtvénykiadó alapítóját széles körben a sudoku atyjának nevezik, mert ő nevezte el és tette népszerűvé Japánban. 2021. augusztus 10-én halt meg. Az eredeti rejtvényt Howard Garns alkotta meg.